Humor, tudomány, tánc Magyargyerőmonostoron

Hagyományos módon idén sem a falunapok szokásos stílusában tartották meg Magyargyerőmonostoron a sorrendben negyedik Madárleány-napot. Az Egyház és média tematikájú rendezvény egésznapos programot kínált, amelyben helyet kapott az elszármazottak találkozója, tudományos előadás, néptánc, író-olvasó találkozó a Szabadságmunkatársaival, de a könnyedebb műfaj hódolói sem panaszkodhattak, Könczey Elemér karikatúráinak kiállítását mindenki megcsodálta és a Szomszédnéni Produkciós Iroda humorestje is zajos sikert aratott. Mindezen programpontok között falatozásra, zenehallgatásra, kötetlen eszmecserére is alkalom nyílt, és úgy tűnt, a kalotaszegi falu népe nem hiányolja a kirakodóvásárszerűbb, többnapos rendezvényeket, sokkal inkább a település jelképeire, értékeire kívánják felhívni az odalátogatók figyelmét.

A szentírás, a hír és a pletyka

Még az utóbbi napokban megszokottá vált rekkenő hőség sem zavarta meg a IV. Madárleány-napot, hiszen a déli futózápor kellemesen lehűtötte a levegőt július 16-án Magyargyerőmonostoron, ahol szokás szerint ezúttal is a templomban kezdődött a program. Hover Zsolt lelkipásztor János evangéliuma 3. részének 16. verse alapján az evangélium hírértékét magyarázta a templomot megtöltő híveknek. – Minden műfaj alapja a hír, a közérdeklődésre számot tartó információ. Gyakorlatilag a szentírás is egy hír köré épül, maga a görög szó jelentése örömhír, örömüzenet – fejtette ki az újságírói tanulmányainak derekán járó lelkipásztor, lapunk munkatársa, utalva Mózes ötödik könyvére is, ahol elhangzik, hogy minden hírt több forrásból és több tanúval kell megerősíteni, hiszen megengedhetetlen a pletyka, amely jóvátehetetlenül megsérti az ember becsületét, tisztességét. – Egy hír annál fontosabb, minél többeket érint. Az idézett igében (Mert úgy szerette Isten e világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen) nem kisebb személyről van szó, mint az Úristenről. Nem létezhet ennél fontosabb hír az ember számára, hiszen Ő szánta meg az emberiséget, adta oda érte egyszülött fiát, és ez a világot magát érinti – hívta fel a figyelmet a lelkész. Hozzátette: a Szentírásban tudósítások, beszámolók is bőven olvashatók, az evangélisták beszámolnak Jézus Krisztus cselekedeteiről, de nem kommentálják azokat, hanem hagyják, hogy az események önmagukért beszéljenek, így győzzék meg olvasóikat az eredmények fontosságáról. Hozzájuk hasonlóan nekünk is el kell döntenünk, hogyan próbáljuk életünkbe beépíteni az örömüzenetet és az isteni szándékot – összegezte az igehirdető.

A Madárleány-nap egyik jellegzetessége, hogy minden évben emléklapot adnak át valamely érdem elismeréséül. Idén azokat a házaspárokat díjazták, akik több mint 50 éve kötötték össze életüket. A kilenc érintett házaspár közül a legtöbben (összesen 3-an) 53 esztendeje mondták ki a boldogító igent, majd az 54., 56., 58., 59. és 61. évfordulóval büszkélkedők után jött a csúcstartó, a 65 éve (1946. június 1-jén) örök hűséget esküdött Kovács István Zici és Erzsébet köszöntése, az oklevelet és a hozzá járó csokrot Erzsi néni személyesen vette át.

Esőáztatta író–olvasó találkozó

A szerkesztőségünk tagjaival tervezett találkozás az időjárás pillanatnyi szeszélye miatt rövidre sikeredett, de reményeink szerint kellemes emlékeket hagyott. Újvári Ildikó főszerkesztő ismertette lapunk jellegzetességeit, amelyet kalotaszegi olvasóink nagyrésze leginkább az internetről ismer, és természetesen a lelkipásztoruk által nálunk közölt cikkek miatt is rendszeresen figyelemmel követ. A hirtelen zápor félbeszakította a Kós Ferenc Könyvtári Alapítvány támogatásával rögtönzött ajándékozást, amelynek keretében a faluhoz kötődő villámkérdésekre leggyorsabban válaszolók könyvjutalmat kaptak. Mindeközben befutottak a bánffyhunyadi Suhancok is, a néptáncegyüttes visszatérő vendége a Madárleány-napnak, idei fellépésük is fergetegesre sikeredett. Ezúttal újdonsággal is szolgáltak, a már megszokott kalotaszegi táncrend mellett szászcsávási cigányrendet is táncoltak, viseletük láttán az őket felkonferáló lelkipásztor meg is jegyezte: olyanok, mintha egyenesen a bánffyhunyadi piacról érkeztek volna. Megérdemelten kaptak hatalmas tapsot és ízletes ebédet, amely után siettek is tovább, hiszen hamarosan a szomszédos Magyarvalkó falunapi rendezvényén is megrecsegtették a színpad deszkáit.

Technikatörténettől a humorig

Nem először jártunk Magyargyerőmonostoron, így tudtuk, hogy ezúttal is sokat hallhatunk az itteni jellegzetességekről. Az 1196-ban épült templom a legrégebbi a környéken, külső falán található az ismert dombormű: a melléből kígyókat tápláló, félig madár, félig nőalak, a Madárleány. Erről is szó esett a Technikatörténeti kutatások Magyargyerőmonostoroncímű kötet bemutatóján, amelyet a három szerző – dr. Bitay Enikő, drd. Talpas János és dr. Márton László – közül utóbbi vállalt magára. Érdekfeszítő ismertetés hangzott el a gyűjtőmunkáról, amelynek során a szerzők Kalotaszeg öt gótikus templomát (amelyek Magyarvalkót, Nádasdarócot, Kiskapust, Bánffyhunyadot és Magyargyerőmonostort ékítik) tanulmányozták. Elhangzott: nagy valószínűséggel az ugyanabban az időszakban épült kolozsvári Szent Mihály-templom is ihlette ezeket a nyitott körtornácos, zsindelyes tornyú, csúcsíves-mérműves ablakú hajlékokat, amelyek sajátos ötvözetei a szász erődtemplomoknak és az ortodox fatemplomoknak, ugyanakkor kalotaszegi stabilitást, harmóniát sugallnak.

A tudományos értekezést a könnyedebb műfaj váltotta fel: az ismert kolozsvári grafikus, Könczey Elemér maga mutatta be 2009-ben megjelent, Fejadag című karikatúra-kötetét, bőségesen mesélve a kezdetekről és a rajzolás kulisszatitkairól. Megtudtuk: a Ludas Matyi című vicclap tehető felelőssé azért, hogy Könczey karikatúrákat kezdett készíteni, 16 éve tart ez a folyamat az életében. Első rajzai lapunk diákmelléklete, a Campus hasábjain jelentek meg, majd 11 éve a Krónika napilap közli napi rendszerességgel. A kötet 365 rajzot foglal magába, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy forgatója a napi étel-, ital-, víz-, levegő-, információ-, szenzáció-, frusztráció- és szeretetadagja mellé kapja meg a humoradagját is. A közönség lelkesen csodálta a kiállított karikatúrákat, dedikáltatta a megvásárolt köteteket, a mozzanat pedig megalapozta a falunap fináléjának hangulatát is. A Szomszédnéni Produkciós Iroda két humoristája, Bálint Ferenc és Tóth Szabolcs könnyesre nevettette a székháznak nevezett középületbe zsúfolódott közönséget, poénjaik némelyike kifejezetten illett a falusi környezethez.

Bár a környéken és kicsit távolabb is még számos rendezvény csábította a közönséget, ezúttal sem bántuk meg, hogy Magyargyerőmonostoron töltöttük a szombatunkat, egy nem hagyományos falunapon.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s